Csak a puffin? akarom mondani az oltás adhat...mindent lebíró...védettséget?

Én kérek elnézést, ez megint nem egy szokványos Covid-update poszt lesz, mert én írom, így a formája lehet, hogy....khm, nem szokványos. A tartama azonban nagyon is fontos és releváns. Sokan ismerjük a Kincs ami nincs című filmből a következő mondatot: "Csak a Puffin ad neked erőt, és mindent lebíró akaratot" Igen, én is nagyon sok Bud Spencer - Terence Hill filmet néztem, főleg gyerekkoromban.

Most a Puffin oltássá alakult és a Puffin, vagyis az oltás kell és szükséges, sőt írom azt is majd, hogy miért szükséges ún. booster , tehát harmadik adag most már mindenképpp itt, Magyarországon, ha valaki valóban védett szeretne lenni. Szóval az oltás megléte szükséges, de nem elégséges a vírus elleni küzdelemben.

Nézzük mégis először az átoltottságot. Az adatok az IMHE előrejelzéséből származnak. Azokat az arányokat tartamazza,hányan kaptak egy, vagy két adag oltást, a harmadik oltásról nincs adat.

Azonban, ahogy korábban erről már több helyen szó volt, igaz, a két oltás hatásossága is kitart valameddig és ez egyénenként eltérő, de van két faktor, ami miatt a jelenlegi terjedés mellett szükség van harmadik oltásra, boosterre.

• a vakcinák hatásossága 4-6 hónap után csökken, erről a Harmadik oltásról című cikkben olvashattok (ehhez képest már új info a mostani hullám beindulása és a delta terjedése)

• a delta variáns áttörő képessége a háromszorosa az alfáének, tehát háromszoros eséllyel fertőződik meg valaki egy delta variánssal, mint anno az alfával. Erről itt lehet bővebben olvasni: https://www.news-medical.net/news/20211025/N501Y-mutation-in-SARS-CoV-2-Delta-variant-is-key-to-breakthrough-infections.aspx

Ahogy a Delta, oltás, maszk és a leggagyibb covid grafikon című írásban írtam, a hivatkozott kanadai vizsgálatból látható

"az oltás csökkenti a kórházba kerülés esélyét:

az oltottak csoportjában minden 10 nem kórházba kerülő betegre 4.2 kórházba kerülő jut."

Azt is megállapították, szintén ott írtam és hivatkoztam, hogy Ez azt jelenti, hogy a teljesen (tehát 2 adaggal) beoltott emberek valószínűleg rövidebb ideig terjesztik a vírust, mint a be nem oltottak.

A meglévő 2 oltás tehát jobb, mint a semmi.

Aki viszont teheti, menjen harmadikért. Mutatom miért, a Harmadik oltásról írt cikkben már szereplő adatkon túl: Olasz kutatók publikáltak egy vizsgálatot, melyben a Pfizer oltás után 6 hónappal nézték az antitesteket.

Eszerint a tüskefehérje elleni antitestek mennyisége több mint 10-szeresére csökken a Pfizer-oltást követő 6 hónap alatt, és az emberek 95%-ánál nem éri el a küszöbértéket. (Most már van küszöbérték! - utalok ezzel a korábbi, antitesteekről szóló írásra, amikor arról írtanm anno, hogy még nem volt...)

Ahogy a Harmadik oltásról címűben is írtam, sajnos a Szputnyikról és a Sinopharmról nincs ilyesmi adatunk, az AstraZeneca esetében ott hivatkozam egy tanulmányt a szintén csökkenő hatásosságról. Az együttes problémát viszont nem csak a csökkenő hatékonyság, hanem ezzel párhuzamosan a delta variáns éáltalánossá válása jelenti, mellyel háromszoros sz esélye az oltott ember fertőződésének is, viszont az oltott ember betegsége kevésbé esz súlyos, illetve kevésbé kerül kórhába, ahogy az angol ZOE vizsgálat adatai is mutatják. Erről a legutóbbi írás itt: https://www.anembinarispolihisztor.space/post/kovetett-vizsgalatok-zoe-vizsgalat-oktober-vegi-adatok

Nézzük először az IMHE előrejelzést a https://covid19.healthdata.org/hungary linken. Az előrejelzéshez a kutatók 3 szcenáriót modelleznek:

Az „aktuális előrejelzés=current projection” (a legvalószínűbb eset) megalkotásához azt tételezték fel, hogy a korlátozó intézkedések enyhítésének tendenciája minden helyen a jelenlegi pályán folytatódik amíg a napi halálozási arány eléri a 8/millió halálozási küszöböt. Ha a napi halálozási arány egy helyen túllépi ezt a küszöböt, feltételezzük, hogy a korlátozó intézkedéseket hathetes időszakra újra bevezetik.

A "rosszabb=worse" forgatókönyv megmutatja, hogy mi történne, ha korlátozásokat nem vezetnek be, és aki kétszer oltva van, maszkot nem használ, illetve az uralkodó variáns terjedési rátája az alfa variánsénak kétszerese.

A másik forgatókönyv, „univerzális maszkoknak” neveznek, megmutatja, mi lenne, ha az egyes országok lakosságának 95%-a mindig maszkot viselne nyilvános helyeken.

A különböző szcenáriók előrejelzési adatait az IMHE oldala ábrákon mutatja be:

A napi halálesetek számának előrejelzése látható a következő ábrán. A zöld mutatja az általános maszkhasználat esetét, a lila az aktuális előrejelzést és a piros a rosszabb forgatókönyvet. Maszkhasználat esetén előbb van a csúcsa a hullámnak, és kevesebb a napi halálesetek előrejelzett maximuma is: konkrétan több, mint 100-zal kevesebb a napi maximum.

A kórházi ágyak szükségét mutatja a következő ábra, ezen a jelenlegi előrejelzés grafikonja látható, a rosszabb eset és az univerzális maszkhasználat nem - a zöld az intenzív osztályos ágyakat, a lila az összeset mutatja. Látjuk, hogy a maximumot a kutatók november 26-ra jelzik előre.

Az utolsó ábra, ami a 3 különböző becslést mutatja, a napi fertőzöttek becslése, ami a mai nap környékén van a csúcson a becslés szerint - a korábban meggkezdett általános maszkhasználat adatait már nincs értelme nézni, de elkezdeni, illetve folytatni sosem késő.

A fenti ábrán természetesen az előrejelzett, tehát nem a mért esetszámok találhatók. A mért esetszámok grafikonja kis lemaradásban van és így néz ki 2002 decembertől

És az én gagyi excelesemen, 2002 márciustól 7 napos mozgóátlaggal együtt így:

Az ábrákon megfigyelhettük, hogy mit változtat az, hogy 95%-os általános maszkhasználatot tekintünk.

Az előrejezés, mely a 95%-os maszkhasználatot veszi figyelembe a következőkön alapszik:

Az IHME kutatói egy publikált metaanalízisre támaszkodva határozták meg az előrejelzés paramétereit. Az analízist 41 cikk felhasználásával végezték, ezek lektorált tudományos tanulmányok és a medRxiv előzetes) tehát még szakmai átnézés, ún. peer review előttt álló) leiratainak adataiból készítették, ez adta az adatokat a maszkok légúti vírusfertőzések megelőzésének hatékonyságára vonatkozóan: Liang, M., Gao, L., Cheng, C., Zhou, Q., Uy, J.P., Heiner, K., & Sun, C. publikációja (2020. május 5.) "Az arcmaszk hatékonysága a légúti vírusok terjedésének megakadályozásában: szisztematikus áttekintés és metaanalízis." Ezenkívül figyelembe vették Chu, D.K., Akl, E.A. Duda, S. et. al. második metaanalízisének összes cikkét, mely metaanalízis 2020. június 1-én jelent meg a The Lancetben, „Fizikai távolságtartás, arcmaszkok és szemvédelem a SARS-CoV-2 és a COVID-19 emberről emberre történő terjedésének megelőzésére: szisztematikus felülvizsgálat és metaanalízis" címmel. Ezen kívül figyerlmebe vettek még egy tanulmányt: Wang, Y., Tian, ​​H., Zhang, L. et. al., 2020. május 11-én, a BMJ Global Health folyóiratban, „A SARSCoV-2 másodlagos átvitelének csökkentése a háztartásokban arcmaszk használatával, fertőtlenítéssel és társadalmi távolságtartással: egy pekingi kohorszvizsgálat, Kína."

Az összes releváns adatot használták a tanulmányokból és ezek alapján hozzáadtak további kovariánsokat, és megvizsgálták a különféle modellspecifikációkat.

A következő kovariánsokat nézték, melyek azt befolyásolják, hogy mekkora az alap maszkhasználat az egyes csoportokban: általános vagy egészségügyben dolgozó sokaság, ázsiai vagy nem ázsiai országok, maszk típusa (eldobható vagy textil), kontrollcsoport (nincs hsználat vagy kevésbé gyakori a használat), beetgségtípus (covid vagy influenza/más légúti fertőző), diagnózis típus klinikai/laboros.

Az IHME testreszabott meta-regressziós eszközét használták ("meta-regresszió – Bayes-féle, szabályos, levágott", MR-BRT) a metaanalízis elvégzéséhez, amely figyelembe veszi az egyes vizsgálatok különböző jellemzőit

(a fenti kovariánsokat), és megvizsgálja a vizsgálatok közötti heterogenitást.

Az elemzés és az érzékenységi elemzések azt mutatják, a metanalízisbe bevont vizsgálatok hasonlóan releváns adatokat közölnek esethányados és relatív kockázat tekintetében.

A tudományos konszenzus szerint a textilmaszkok, akár házilag, akár kereskedelmileg készültek, a légúti vírusfertőzéseket 33%-kal csökkenthetik, és lassítják a COVID-19 közösségi terjedését, az orvosi és N95-ös maszkok pedig a nem egészségügyisek esetében is 45%-kal a fertőzés előfordulását.

A kutatók Magyarországra jelenleg 8%-os maszkhasználatot becsülnek, ennek 95%-ra emelése kihívás, de szükség lenne rá:

Tekintettel arra, hogy a maszkok hatékonyan csökkentik a fertőzést, a maszkok széles körben történő használata megváltoztathatja a járvány lefolyását, ahogy az előrejelző ábrán is láttuk.

A maszkok mellett beszéljünk a távolságtartásról is, mivel jelnkleg kis és naygcsoportios rendezvények is szervezhetők, pedig hasonló adataink vannak, mint akkor, amikor ezeket tiltották. A jelenlegi feltételezés az, hogy bevezetnek korlátozó intézkedéseket - ezeket az IMHE kutatói úgy látszik, időszerűenek tartják, így a becsült távolságtartási mutatót a 2021 januári környéki értékre teszik, és szépen lassan fog visszatérni március körülre eszerint a tipikus működés. Mivel a mai napon ez már biztosan nem változik ilyen mértékben, a becsült grafikonok a valóshoz képest minden más változatlansága mellett (ceterus paribus) optimistább képet mutatnak.

A távolságtartás is fontos tehát, az első, második, harmadik oltás és a - főként zárt térben történő - maszkviselés mellett.

Közben pedig az előrejelzések tekintetében itt van ugyan a kétszeres relatív terjedési rátát feltételező rosszabb változat, de mint látható,a delta és az új variánsok további kiigazításokat kívánnak az előrejelzésekben is.